Szerző: Zsuka

Csörgő Zsuzsanna vagyok pillanatmegőrző :D mivel jelenleg még csak tanulom a fotózást. Számomra a fotózás öröm és szeretném a képeimmel megmutatni, hogy én hogyan látom a világot, és remélem ezzel másoknak is örömöt szerzek.

Hangolódjunk a karácsonyra

Ma olyan képeket hoztam amik már egy kicsit karácsonyi hangulatúak, ugyanis égősorral és csillagszóróval játszottunk. Hát nem mondom, hogy egyszerű volt, sem nekem sem a modelljeimnek. Nekem jól jött volna még egy-két kéz, a lányoknak meg hát igen volt minden. Drót bogozás, nyak körbetekerés, meg a szokásos ide állj oda állj. Ráadásul a kinti felvételeknél az idő is hideg volt, a benti felvételeknél meg a gyerek volt nagyon nyűgös, de összességében én nagyon jól szórakoztam :D. és szerintem nagyon szép képek készültek.

                                         

Jóga

Mindig nagy öröm számomra ha valami olyasmit fotózhatok amit eddig még nem, és kicsit eltér a megszokott portréktól. Eddig még senkit nem fotóztam jógázás közben és igen különös élmény volt. Mindig is csodálatosnak tartottam az emberi testet de, hogy így össze lehet csavarni csomózni szinte hihetetlen volt látni. Arról nem is szólva, hogy olyan könnyednek tűnt az egész, főleg, hogy Tünde végig mosolygott és látszott rajta mennyire élvezi azt amit csinál. Nekem igazán különleges élmény volt fotózni ezeket a csodás mozdulatokat, végig nagyon jól éreztem magam. Ha pedig valaki kedvet kapott a jógázáshoz az keresse fel a facebookon az Aktív jóga nevű oldalt, biztosan talál a kedvének és alkatának való jógát.

 

 

További képek:

          

 

 

Újra az idő…

Sajnos, vagy inkább nem sajnos mostanában kevesebb időm van posztolgatni. Nagyon izgalmas dolgokon dolgozom amire remélem hamar fény derül, de addig sem szeretnék teljesen eltűnni ezért hoztam ma egy képet. Ezt a fotót, még az idő pályázatra készítettem, sajnos a pályázatra nem került be. Számomra ez a kép nagyon kedves, lehet talán azért is, mert ismét a férjem állt modellt és szerintem, elég jól kifejezi az idő múlását.

Szeretett világunk

Úgy látszik nálam a jó dolgok mindig csoportban jönnek. Tegnap este még egy újabb e-mail várt, hogy a DaDalia Galéria Fotóköre által IV. Szeretett világunk fotópályázatába bekerült a Szépség című fotóm. Nagy dolog ez nekem mert 110 pályázó 907 fotójából, 46 pályázó 78 fotóját választották be kiállításra. Ezúton gratulálok minden nyertesnek és kiállítottnak, alig várom, hogy láthassam a többi művet! Köszönöm Hajdu Henriettának aki nélkül nem jöhetett volna létre a fotó, hiszen Ő van rajta 😀

Mexikó nyomában

_MG_0670

A nagy hallgatásom egyik oka, hogy a hetekben összesen tizenhárman  dolgoztunk ezen a fotó sorozaton. Nagyon nagy munka van a hátunk mögött. Az előkészületek már több hónapja folytak. Bár nem hittem, hogy sikerül, de végül be tudtam mutatni a fotókat halottak napja előtt.  Igazán izgalmas élmény volt számomra, szinte minden nap más valaki jött hozzánk.  Minden nap más és más sminkeket készíteni, mindenkivel egy jót beszélgetni, nevetni. Sok segítséget kaptam és úgy gondolom igazán megragadó képek készültek. A galériát ide kattintva lehet megtekinteni!

Az idő

Újabb örömhírt kaptam ma, több képem is bejutott a Prizma Kör által szervezett Az Idő című pályázat kiállított képei közé. Nagyon boldog vagyok, mert eddig még ilyen eredményt nem értem el, hogy ötből három képemet is bemutatják. A pályázat az idő múlásáról és az időről szólt, izgalmas és nehéz feladat volt ezt fényképen érzékeltetni.  Gratulálok a helyezetteknek és a többi résztvevőnek! Most is nagyon érdekes képek kerültek be érdemes megnézni a kiállítást.

Az idő kontrasztja

Különösen kedves nekem ez a kép, hiszen a nagymamám látható rajta. Dacára a két fotó között eltelt éveknek, úgy gondolom akár a jobb, akár a balt oldalt nézem, a nagymamám mindkettőn nagyon szép. 🙂
/A kép jobb oldalán lévő fotót ismeretlen fotográfus készítette/

 

 

 

 

 

 

 

Jelen és múlt

Ezt a fotót egy séta alkalmával készítettem itt Székesfehérváron. Megfogott, hogy egymás mellé tették a régi és az új kapucsengőt. Nem cserélték le a régit, nem dobták ki, még egy kicsit otthagyták…

 

Akkor és most

Őszintén nem is gondoltam, hogy ez a képem is bejut a kiállításra, még tavaly készítettem egy házi feladathoz. Bár akkor nem az idő volt a téma, hanem képben kép. Varkocs György várkapitány szobra és annak környéke látható a képen, régi és új korában. A középső képet 1938-ban készítette Erdei Dezső.  Nagyon izgalmas egy közel 80 éves képet felhasználni, és beleilleszteni a kompozícióba. Nem i volt olyan egyszerű.
/FOTO: FORTEPAN/GYÖNGYI/.

A kávé

Aki eddig nem tudta volna annak elmondom, ma van a kávé világnapja! Én nagyon szeretem a kávét, pont annyira és úgy, mint a csokit, és a csokit pedig pont annyira és úgy, mint Gombóc Artúr. De ha választanom kell kedvencet akkor a Latte macchiato az amit a legjobban szeretek. Bár a tejes kávét ihatom a legritkábban, ezért aztán tényleg mindegy csak kávé legyen. Nem tudom miért ez a vonzalom nálam a kávé iránt. Lehet, hogy mert nagy szerepe van nálunk a családban. Szerintem az egyik legjobb dolog a családdal a teraszon inni egy jó feketét. Segít rákészülni és elindítani a napot. Egy kis időre megáll az ember átgondolja az aznapi teendőket, vagy csak lazít még egyet munka előtt, beszélget a kollégákkal. Szóval aki még nem tette, igyon egy jó kávét, úgy ahogy a legjobban szereti!

Szilvásvárad 2. rész

A völgyben

Ahogy ígértem mutatok még pár képet Szilvásváradról. Itt is van a második rész. Annak ellenére, hogy nem túl szerencsés időben mentünk, azért tudtam készíteni pár képet. Sajnos csak a Felső-tóig mehettünk, az áprilisi havazások miatt le van zárva az összes turista út, így se a Szalajka-forrás, se az Istállós-kői barlang nem látogatható. Rengeteg fa van gyökerestől kicsavarodva a földből, és tele van gallyakkal, faágakkal az erdő alja. Amikor mi ott voltunk, akkor is rengeteg fát szállítottak, folyamatosan zajlik a fakitermelés.  Az első képemen a már jól ismert Szikla-forrás látható, a második képen pedig egy igen érdekes gyökérzetű fa van, aki szemfüles láthatja rajta a szívecskét.

 

A faluban

Nem csak a Szalajka-völgyben érdemes sétálni, aki arra jár mindenképp szánjon egy kis időt, hogy körbenéz a faluban is. Nagyon rendezett kis utcák vannak. A fő úton a házak előtt folydogáló patak, egy külön mesebeli hangultatot ad a községnek. Az első képet egyik gyönyörű reggelen készítettem a szállásunk ablakából ilyen szépen lehetett látni a Református kerektemplomot. A második képen egy park közepén álló gesztenyefa van, aminek már jó pár levele lehullott.


Padon ülő ember és portré pályázat

Örömhír

Nemrég neveztem a Prizma Kör által szervezett Padon ülő ember és Portré pályázatára. Tegnap jött az értesítés, hogy két képem (A csibész és A tekintet) bejutott a portré pályázat kiállítására. Nagyon örülök a hírnek, bár megmondom őszintén, azt a négy képet amit a padon ülő ember pályázatra küldtem, sokkal esélyesebbnek tartottam. Külön a pados pályázatra készítettem a képeket, míg a portréra idő hiányában és mivel apukám nem volt hajlandó modellt állni (pedig tuti akkor helyezést is elértem volna) a meglévő képeimből válogattam össze. Sosem tudom eltalálni mit tart jónak a zsűri, de annyi baj legyen főleg ha bekerül kiállításra a képem. Mindkét modellemnek nagyon köszönöm a segítséget! A nyerteseknek és a többi kiállítottnak is gratulálok!

Kiállítás

A kiállítás megnyitója október 7-én 11 órakor lesz a Pestújhelyi közösségi házban, utána pedig gondolom pár hétig kint lesznek a képek. Ajánlom mindenkinek mert fantasztikus képeket lehet ott megcsodálni!

A csibész 

 

A tekintet

 

Szilvásvárad 1. rész

Az elmúlt majd tíz napban Szilvásváradon voltunk. Bár nem fotós kirándulás volt, mert igyekeztem a családommal tölteni a legtöbb időt és csak élvezni a természetet, azért készült egy-két fénykép is. Ezekből a képekből potyogtatok majd a napokban párat.

Kisvasút

Aki nem járt volna a Szalajka-völgyben  erdei kisvasúttal az mindenképp tegye meg! Igazán különleges hangulatú ez a negyed órás kis utazás végig az erdőben. Akkor is ha sokan vannak a vonaton, és még akkor is ha körülbelül egy iskolányi gyereket feltuszkolnak rá. Hétköznapokon azért nagyon kellemes volt.


 

A völgy

Egyenlőre ezt az egy képet mutatom most meg, lesz még több is, de még nem sok időm volt velük foglalkozni, mivel még csak ma délben értünk haza. Nem volt hozzám túl kegyes a völgy, de erről is később…